University Boxing Club

Box

Ilyen a Boksz!

Az ökölvívásnál alapvető cél, hogy a szemben álló felek a szabályzatban meghatározott módon, a test ütőfelületére minél több és erőteljesebb ütést helyezzenek el. Ez a tevékenység elsősorban akkor lesz sikeres, ha az ökölvívók az ökölvívás egész mozgásanyagát célszerűen és ésszerűen alkalmazzák. Az eredményesség érdekében ütő-, védő-, támadó-, előkészítő és egyéb mozgásokat végeznek. A technikai mozgások végrehajtási formáját biomechanikai törvényszerűség, egyéni adottságok, a szorítóharc kialakult követelményei és az ökölvívás szabályai határozzák meg. Az egyszerű és összetett technikai mozgásformákat minden ökölvívónál a követelmények teljes figyelembevételével kell oktatni.

Egyszerű technikák:

alapelemek: az alapállás, az ököltartás, a lábmunka, az általános mozgás, körmozgás
alapütések: egyenes-, horog-, felütés
alapvédések: lezárás, hárítás, hajlás, lépés

Összetett technikák:

összetett ütések: kettes-hármas ütések, sorozás
összetett védekezés: védés kombinációk
közel-belharc mozgása: pozíciókeresés, lefogás, befűzés, lefogásból szabadulás.

A technika oktatásával párhuzamosan a taktikát is tanítani kell, minél sokoldalúbban képzett az ökölvívó technikailag, annál változatosabban képes taktikailag cselekedni. Meg kell tanítani és gyakoroltatni, hogy mikor, milyen körülmények között lehet az egyes mozgásformákat sikeresen alkalmazni. A küzdelem végeredményben két küzdő taktikai harca, a győzelem azé, aki ésszerűbben irányítja a küzdelmet. A mozgásformák eredményes elsajátításának és alkalmazásának (a rendszeres tanulás, gyakorlás mellett) előfeltétele a megfelelő fizikai-idegi állapot: a jó erőnlét. Az erőnlétileg jól felkészített ökölvívó tudja csak megvalósítani taktikai elképzeléseit a küzdelem során.

Az ökölvívás legfontosabb mozgásformái: az ütések, melyek igazán csakis akkor értékesek, ha erőteljesek, és ha a test „kiütési” pontjait találják el: az állcsúcsot, állszögletet, nyaki főütőeret, szívgödröt, gyomorüreget és a bordák íve alatt a májat és a gyomrot. Az erős ütések célja, hogy meggyengítsék, illetve teljesen megtörjék az ellenfél ellenállási erejét. Ütések elhelyezése a zárt öklök ütőfelületével történik. Ezek akkor értékelhetők, ha a tiszta küzdelmi időben, szabályos körülmények között az üthető testfelületet érik, ami a testfelület elülső és a köldökvonaltól felfelé eső része.

Az ütésekhez szorosan hozzátartozó mozgásforma a biztosító védés. A sikeresen végrehajtott ütés akkor igazán értékes, ha az ellenfél ugyanakkor nem képes elhelyezni tiszta ütést a támadó ökölvívón. Alapvető követelmény: minden ütéssel egyidejűleg a nem ütő karral olyan lezáró védést alkalmazni, amely a test hajlási irányával szemben védi a kiütési pontokat. A védés értékét az határozza meg, hogy mennyire alkalmas a védés következtében keletkezett helyzet az ellentámadás megindítására. A védelemhez sokoldalúság szükséges és minden védéssel kapcsolatban ellenütést kell alkalmazni!

Különféle taktikai mozgásformák, mint a cselezés, csalogatás és a kiugratás formálják sikeressé a támadást és a védekezést. Az eredményes szorítóharc a magas fokú szakmai képzettség mellett az akarat és a fizikai képességek: erő, gyorsaság, állóképesség és ügyesség fejlett szintjét igényli.

A küzdelem ötféleképpen végződhet: kiütéssel, pontozással, leléptetéssel, feladással, kizárással. A mérkőzések pontozásos rendszerben folynak.

A küzdő felek védőfelszerelése profi meccsen szokványos (10 unciás) bokszkesztyűből, bandázsból, mélyütés védőből és fogvédőből áll, bokszcipő, rövidnadrág viselése és meztelen felsőtest az előírás (nőknél topp). Kiírástól függően férfiaknál 4x3’, 6x3’, 8x3’ vagy 12x3’, nőknél 4x2’, 6x2’, 8x2’ vagy 10x2’ menetidő lehetséges. Amatőr mérkőzésen a profi védőfelszerelés kötelezően kiegészül fejvédővel, és felsőtesten trikó viselésével. Felnőtt férfiaknál a menetidő 3x3’, nőknél 4x2’.

Ütni könnyen megtanul bárki, ökölvívónak csak akkor nevezhető valaki, ha kellő védekező készséggel rendelkezik – ennek fejlettsége tudásának igazi értékmérője.

Leghíresebb magyar ökölvívók: Papp László, Kocsis Antal, Énekes István, Harangi Imre, Csik Tibor, Török Gyula, Gedó György, Kovács „Kokó” István, Erdei Zsolt

(Énekes Árpád –„Ökölvívás elmélete és módszertana” című tankönyve alapján)

Edzés időpontok