University Boxing Club

Thai box

Thai box, eredeti nevén muaj thai (thai nyelven มวยไทย, angol átírással Muay Thai) thaiföldi harcművészeti módszer, mely nagyon jól fejleszti a harckészséget, felhasználja a fejet, az öklöt, könyököt, rúgásoknál a térdet, sípcsontot, de előfordulnak a sarokkal, lábfejjel leadott rúgások is. Az egész világon úgy lett ismert, mint az egyik leghatékonyabb harcművészeti stílus a ringben, utcán egyaránt.

Manapság a thai katonaság kiképzésének alapját alkotja csakúgy, mint a világon, számos helyen pl. a CIA-nál, vagy a híres U.S. Seal csapatnál! Mint nemzeti sport, a thaiföldi iskolák tananyagát is képezi. Az ősi stílus követőinek gyakorolni kell a pusztakezes küzdelmen kívül a páros kard, a krabi-krabong használatát is.

Thai box szemlélet:

Amint belép valaki egy edzőterembe fontos, hogy kint tudja hagyni a problémákat, és csak a rá váró feladatra tudjon koncentrálni. Egy idő után azt tapasztalhatja, hogy könnyebben kezeli a konfliktusokat és azokat a dolgokat, melyek kitartást követelnek az életben. Egy idő után az ember rájön, nem szabad megfutamodni a problémák elől, hanem kitartó munkával le lehet és le kell győzni. És itt már természetessé válik egymás tisztelete, a tolerancia és empátia. Amikor tisztában van saját képességeivel a harcművész, a konfliktusok megoldásánál előnyben részesíti a diplomatikusabb rendezést, mint fizikai erejének latba vetését.

Thai box történet:

Több ezer évvel ezelőtt az emberek rizstermeléssel és halászattal foglalkoztak. Amikor a klánok egységes független államot alkottak, a harcok során megtapasztalták a kézi hadviselés hatékonyságát. A technikákat egységes rendszerbe szedve lejegyezték, ez volt a chupasat, mely később a harcosok bibliájává vált, és kitartásra nevelte az embereket. A harcosok tanították a fiatalokat a különböző fegyveres és pusztakezes harcmodorokra, és az egész testet, mint hatékony fegyvert használták. A sípcsontot hasonlónak tekintették egy lándzsához a támadásoknál, védekezéseknél, a karokat, mint két védekezésre használt kard, a könyök és térd, meg mint egy hatékony fejsze, amely áttöri az ellenfél védelmét, és megsemmisíti azt. A testnek minden egyes része fegyverré vált, és egy új harcművészet keletkezett muay thai néven. Története a Thai törzs (jelentése: szabad) vándorlásaival kapcsolódik össze. A törzs a 12–13. században a dél-kínai Juang-Xi, Sichuan és Hubai tartományokból vándorolt a mai Thaiföld területére. Egy régi thai legenda megemlít egy Nai Khanom Tom nevű harcost, akit a burmaiak elfogtak és sokáig fogságban tartottak. Egy ünnepség alkalmával a burmai király harci játékokat szervezett, amin a thai fogoly is részt vehetett. A küzdelmek során 10 burmai harcost győzött le. A királynak annyira megtetszett a thai fogoly harcmodora, hogy jutalomból szabadon engedte. Ma is évente rendeznek tornákat a tiszteletére.

Egy 15. századi legenda szerint két harcos csatája döntötte el, hogy ki legyen a jövendő király.

1411-ben meghalt a király Seng Muang Ma, és két fia Yi Kumkan, és Fang Keng a trónért szembe kerültek egymással. Elhatározták, hogy a múlt tradícióit követe egy harcban döntik el, ki legyen az örökös és a két herceg elkezdett harcolni az első vérig. A krónikák szerint órákig küzdöttek egymással, végig kiegyenlített küzdelem volt, mígnem Fang Keng lába el nem kezdett vérezni, így az első vérig folytatott harcban Yi Kumkan lett a király!

A 16. század környékén Thaiföld, akkori nevén Siam rendszerint háborúban állt a szomszédos Burmával. Ebből az időszakból származik a történet, hogy Na Reshen király, aki nagy harcos hírében állt, egy csata során foglyul esett. A Burmaiak ismerték bátorságát, tudták, hogy az egyik legjobb pusztakezes harcos, és adtak neki egy esélyt a szabadságáért. Miután győzött és hazatért, Siam nemzeti hősként ünnepelte.

Na Reshen király (1590-1605) mivel maga is szakértője volt a muay thainak a katonai kiképzés részévé tette. A legnagyobb népszerűséget Phra Chao Sri Sanpectch VIII. a "tigriskirály" (1703-1709) idején, a béke időszakában érte el. A hosszú háborúskodás után több idő volt a muay thay gyakorlására, és elterjedtségét mutatta, hogy minden faluban fogadásokkal egybekötött versenyeket rendeztek.

Ez a Muay thay veszedelmes és valódi küzdelem volt. A küzdők kezüket és alkarjukat lóbőrszíjjal, később ragasztós vászonnal tekerték be és finomra tört üvegbe mártották. A heresérülés ellen kókuszhéjból vagy kagylóból készült védőt használtak. Súlycsoport nem volt, és a küzdelmet nem osztották fel menetekre, hanem addig tartott, amíg folytatni tudták. Lényegében minden megengedett volt, beleértve a hajhúzást és a karmolást is. Ebben a küzdelmekben, ha nem is túl gyakran, de halálesetek és maradandó sérülések is előfordultak. A király közülük választotta ki a speciális zsoldosait, a korai időktől kezdve egészen az 1900-as évek elejéig. 1921-ig az iskolákban is oktatták, de a sok sérülés miatt a kormány az iskolai oktatást betiltotta.

1930-ban a nyugati ökölvívás hatására megreformálták a Muay thait, ekkor nyerte el a mai formáját. Kötelezővé tették az ökölvívó védőkesztyű használatát, a súlycsoportos felosztást és a négymenetes rendszert. Számos technika (fejelés, harapás, birkózás stb.) tiltva lett. Több tekintetben különbözik a karatétól és a kung-fu-tól; a rúgásokat és ütéseket teljes erőből viszik be, nem fogják vissza őket. A harcosok még ma is mezítláb küzdenek, bokagumit viselve lábukon és ökölvívó kesztyűt a kezükön. Manapság is nagy népszerűsége van az úgynevezett bandázs harcnak. A koncentrációt, az erőt, a reflexeket, az időzítést állandó küzdőgyakorlatokkal fejlesztik. Ezen kívül rúgó és ütőzsákokon gyakorolnak. A szükségtelen sérülések elkerülése érdekében az edzéseken védőfelszerelésben gyakorolnak.

A formagyakorlatok, „katák” mára már eltűntek a gyakorlás repertoárjából.

A különböző falvak harcosai manapság is összemérik ügyességüket, felkészültségüket csakúgy, mint régen, így az ősi szokások és technikák is fennmaradnak az utókor számára. A zene, a tradicionális tánc (vai khru és ram muay), amit a mérkőzések előtt, valamint a mérkőzések alatt játszanak, speciális vonzerőt és megkülönböztetést kölcsönöz a muay thainak. A harc előtti rituálé a vai khru (tisztelet a mesternek). Ezután a harcos eltáncolja a ram muayt: lassan körbejárja a ringet miközben vad pillantásokkal néz a közönség felé az "ártó szellemeket" távoltartásának szimbólumaként.

Ezáltal a harcos megtisztítja a szívét a félelemtől, és felkészül a küzdelemre.

Leghíresebb alakjai: Tony Jaa, Buakaw Por. Pramuk, Ramon Dekkers

Forrás: