University Boxing Club

Aikido

Ki-Aikido

Mi az aikido

Az ai-ki-do magyarra fordítva a „szeretet erejének útja”. Itt megélheted azt , amit csakis könyvekben olvashattál, de élő példáját ritkán láthattad: az ember szereti az ellenségét.
Az Aikidoban, ha valakit támadás ér, szinte belebújik ellenfelének „lelkébe”. Magához engedi, eggyé válik vele, sőt, együtt is működik vele. Nem haragszik rá, hanem saját lényének részeként éli meg. Szereti- persze a szó egyetemes értelmében. Ellensége, ha vadul nekiront, hamarosan úgy érzi, mintha fölkérték volna táncolni. Elkezdenek „keringőzni” vele, s a saját agresszivitásának erejét fölhasználva megpörgetik, földobják, és a földre hajítják.
A harcos nem érzelmileg szereti az ellenfelét , hanem univerzálisan.
Egységet alkot vele. Saját erőkörébe vonja, s mintha önmagával táncolna, együtt pörögnek. És nemhogy félne tőle, hamen éppen ellenkezőleg: félti. És felelősséget érez sorsáért.
Célja a védelem, de tudja jól, hogy a harc során a Sors törvényeibe nyúl bele. Akár nyer, akár veszít, Magára veszi a tett súlyát. S ha nem az egyetemes igazság- vagyis a szeretet – nevében cselekedett, függetlenül attól, hogy ő hal meg, vagy az ellenfele: a felelősség az övé.
Csak a szeretetnek nincs karmája.
Miért?
Mert éntelen. Hatás, aminek nincs ellenhatása- nincs kire visszahasson.
- Müller Péter/ Szeretet könyv

Eredet és történet

Az aikidonak több gyökere is van, mivel különböző fegyveres- és pusztakezes harcművészeti stílusokból fejlődött ki. Ezeket a művészeteket széles körben tanították és gyakorolták a 19.szd végi Japánban. Az aikido története alapítójával, Ueshiba Moriheiel ( Tanabe 1883- Tokió 1969) és az ő szélekörű tapasztalatával kezdődött.

Élete során Ueshiba mester (Osensei) sokféle harcművészeti ágazatot tanult, Daito Ryut, Ono Itto Ryut, Jujutsut és Szumót, de elsősorban Onisaburo Deguchival, az Omotokyo (azaz a Nagy Eredet Tanítása) Sintóista vallási vezetővel való találkozása hagyott benne mély nyomot. Onisaburo személyisége, pacifista meggyőződése és vallási elvei nagyban befolyásolták Ueshiba Moriheit, és hozzájárultak a Daito Ryu dová, Úttá való átalakulásához, azaz, hogy a gyakorlás harmóniában folyjon a békében való hittel, mély spirituális jelleggel itatta át, melyet Morihei főképp élete utolsó szakaszában érte el.

Tanitványainak nagy csoportjából Koichei Tohei Sensei tette a legtöbbet azért, hogy felkeltse az emberek érdeklődését a ki (mindent átölelő, univerzális energia) használatára az aikidoban, és ő volt az , aki mindenkinél jobban hozzájárult ahhoz, hogy Ueshiba Morihei eredeti terve, az aikido, a harmónia útjaként valósuljon meg.

Tizenkilenc éves korában, 1939-ben találkozott Ueshiba Moriheiel, és mélyen megérintette az az egyszerűség, amivel a mester mindenkit semlegesíteni tudott. A tanítványa lett, gyorsan fejlődött, hamar elérte az Aikikai, az aikidoiskolák szervezetének főinstruktori rangját, és ő lett az első szintű tanítók oktatója. Ő volt az első japán aikido oktató, aki Japánon kívül terjeszteni és oktatni kezdte az aikidot.

Tohei Sensei számára azon kívül, hogy Ueshiba Moriheiel találkozott, több tapasztalat is fontos volt: az Ichikukaibéli misogi gyakorlata, a zazen és legfőképpen Tempu Nakamuraval való találkozása.

Tohei Mester, azokon át, melyeket tőle tanult, megértette, hogy Ueshiba Morihei aikidoban megnyilvánuló titokzatos ereje kulcspontokon alapszik: azon az elven, hogy az „elme mozgatja a testet”, és a relaxáción, a hatékonyság e hatalmas forrásán. Ezen az új nézőpontok alapján átvizsgálta és újra kidolgozta az aikido gyakorlásának módszerét, majd megalapította a shin Shin Toitsu Aikido Iskolát (közismertebb nevén Ki-Aikidot). Később pedig a Ki No Kenkyukait, amely a Nemzetközi „Ki Kutatásának ” Szövetsége.

1978-ban Tohei Sensei egy fiatalember, Kenjiro Joshigasaki segítségével megtartotta első szemináriumát Európában. Fontos dátum ez, mert ez volt jónéhány európai dojo megalakulásának időpontja. Nem sokkal ez után Kenjiro Joshigasaki Sensei Európába költözött, és nélkülözhetetlen hozzájárulást adta a tanítást európai, de dél-amerikai és dél-afrikai fejlődéséhezés terjeszkedéséhez is.

A Ki No Kenkyukai Szövetség magyarországi tagszervezete, a Falevelek Kulturális és Egészségmegőrző Egyesülete, melynek instruktori oktatását és szervezeti felügyeletét Kenjiro Joshigasaki Doshu és Giuseppe Ruglioni Shihan végzi

Ki-Aikido gyermekeknek

Az aikido olyan harmonikus mozgásformákat tartalmaz, amelyek kíméletesen terhelik, ugyanakkor megerősítik, rugalmassá teszik a gyerekek testét, valamint elősegítik mozgásuk koordináltabbá és tudatosabbá válását. A gyakorlással a gyerekek türelmet, figyelmet és önfegyelmet tanulhatnak, miközben megismerkednek a társaikkal való kommunikáció egy különleges formájával.

Így oktatásuk célja tehát nem az önvédelmi technikák mechanikus elsajátítása, és nem is a versenyekre való felkészülés, hiszen az aikidoban nincsenek versenyek. A gyakorlás valódi célja önmaguk és lehetőségeik megismerése, és ezen keresztül egy természetes és hatékony mozgás- és gondolkodás-kultúra megteremtése.

Szépkorú Ki-Aikido

Tradicionális japán harcművészeten alapuló torna, 50 év felett.

Foglalkozásainkon elsődleges szempont az életminőség javítása harcművészeti technikák segítségével. Az egyéni szempontokat figyelembe véve, rendszerint alacsonyabb intenzitású, kis sérülésveszéllyel járó mozgásformákat választunk, amelyek harmónikusabbá és biztonságosabbá tehetik mindennapjainkat.

Meditáció, egészségmegőrző gimnasztika, biztonságos eséstechnikák, masszázs

Edzés időpontok

Gazdag Hajnalka - Ki-Aikido oktató

Ki No Kenkyukai Magyarország - instruktora

Gazdag Hajnalka (1979) Chuden fokozattal rendelkező aikido oktató.
1985 óta foglalkozik harcművészetekkel, Shotokan karatét, Jiu-dot és szamuráj kardvívást tanult.
Az aikidot 2001-ben Giuseppe Ruglioni Shihan szemináriumának, tanításának hatására kezdte el aktívan gyakorolni.
2005 óta az Akatsuki és Kacujaku Kidojo vezetője és a Miszogi Kidojo instruktora.

Aikido: a kapcsolatok gyakorlata

„Az igazi győzelem a magunk fölött aratott győzelem, a gyors győzelem napja!"

Ueishiba Morihei, az aikido alapítója

Az aikido nem versengésorientált, tehát az igazi kihívó, a valódi ellenfél mi magunk vagyunk, saját határaink, saját tehetetlenségünk.
Így az edzéseken elsősorban az elme és a test tudatosságát, periférikus látásunkat és teljes érzékelésünket fejlesztjük. Ezen képességeink birtokában pedig, előre megérezhetjük az ellenfél, a másik szándékát, amely alapvető követelménye mind a támadás megelőzésének, mind annak, hogy olyan helyzetet hozhassunk létre, amelyben a támadás meg sem történik.